A távirányító kattint, a képernyő felvillan, és hirtelen új régi ismerősök a tévében köszönnek vissza. Ez a pillanat – amikor ráébredünk, hogy a valaha imádott film vagy sorozat újra műsorra kerül – olyan, mintha rég nem látott barát érkezne váratlanul vendégségbe. Sokan érezzük, hogy a streaming kavalkádja mellett a lineáris csatornák ma egyfajta időkapszulaként működnek, ahol kincseket fedezhetünk fel újra, vagy akár először találkozhatunk velük. A TV kategóriában ez az élmény különösen erős, hiszen a csatornák döntik el helyettünk, mivel lepnek meg bennünket a hétköznap estéken.
Filmklasszikusok – újra mozivásznon, ezúttal a nappaliban
A közelmúltban a közszolgálati csatornák műsorára tűzték Sergio Leone Egy maréknyi dollárért című westernjét, és a közösségi médiát elárasztotta az örömujjongás. Ezek az „új régi ismerősök a tévében” nem csupán nosztalgikus érzéseket keltenek, hanem emlékeztetnek minket arra is, milyen gazdag a filmtörténet. Otthon, a kanapén ülve új színekben láthatjuk Clint Eastwood vakító mexikói napfényben hunyorgó tekintetét, a karcos 35 mm-es kópiák minden hibájával együtt. Egyszerre idézi meg a mozi sötétjét és a tévénézés családi rituáléját.
Sorozat-maratoni élmények – amikor a csatorna a programigazgatónk
Nem csupán filmekről van szó. Ha a kedvenc országos csatornánk péntek este műsorra tűzi a Jóbarátok maratont, úgy érezzük, a hétvége máris be van biztosítva. A „next episode” gomb nélküli binge-watchingnak külön bája van: a reklámszünet alatt rohanunk teát főzni, kommentelünk a Facebook-csoportban, majd visszasietünk, nehogy lemaradjunk Monica híres tisztasági rohamáról. Ezek az új régi ismerősök a tévében a közös élményt is visszacsempészik, amit a streaming sokszor elrekeszt az egyéni tempó mögé.
Moziélmény kicsit másképp – kritikus szemmel a nappaliban
Filmkritikusként gyakran írom le a mozivászon varázsát, de amikor Ridley Scott Szárnyas fejvadászát egy felújított 4K-kópiában sugározzák, a TV is képes megközelíteni a multiplex élményét. A nagy képernyő hiánya ellenére az atmoszféra így is magával ragad, főleg, ha a csatorna HD minőségben, eredeti nyelven, magyar felirattal tűzi műsorra. A végletekig precíz digitális restaurálás és Vangelis hangképe olyan audiovizuális orgiát teremt, amitől új nézőpontok tárulnak fel.
Meglepetés-premierek és kultsorozatok
Idén tavasszal a kisebb kábelcsatornák ráéreztek a ’90-es évek sci-fi hullámára: Az X-aktákat HD remasterben, a Babylon 5-öt pedig teljes, felújított formában kezdték vetíteni. Ezek az új régi ismerősök a tévében egyszerre szolgálnak generációs kapocsként és beavatási rítusként: a fiatalabb nézők felfedezhetik, mitől rettegtek a szüleik, miért lett kult Dana Scully zakója, vagy hogyan épült fel a valaha látott legbonyolultabb, hosszú távon építkező űropera.
Kritikusi napló – mit érdemes most felvenni?
Ha röviden kéne ajánlást írnom, a következő hetekre a TV menüből válogatnék: a Film+ csatornán Michael Mann Szemtől szembe című akció-thrillere érkezik digitálisan felújított köntösben, míg a Paramount Channel a Twin Peaks első két évadát játssza ismét, minden szombat éjjel. Ezek az alkalmak arra inspirálnak, hogy új kritikákat írjak, mert minden újranézéskor más aspektus bontakozik ki, legyen az a nagyvárosi noir hangulata, a dialógusok ritmusa vagy a karakterek pszichológiája.
Hamuban sült krumpli és VHS-illat
Amikor gyerekkorunk kedvencei bukkannak fel a programfüzetben, a nappalit ellepi a VHS-kazetták műanyag- és porillata. A családból valaki óhatatlanul megjegyzi: „Emlékszel, ezt még kazettára vettük fel!” Az új régi ismerősök a tévében nem csupán mozgóképek; időhídak is, amelyek összekötik a generációkat és emlékeztetnek bennünket, hogy a televíziózás közösségi élmény maradt, még az on-demand korában is.