Minden sorozat-rajongó rémálma a belevaló befejezés megszakítása. Ahogy a sztárok elkezdenek összejönni, a főszálak befejezés felé közelítenek, úgy válik egyre gyakoribbá, hogy a készítők hirtelen véget vetnek a történetnek. Az érzés, amit ez kivált, olyan, mintha egy jó baráttól hirtelen elválnánk, anélkül hogy búcsút mondtunk volna.
A sorozatok világában azonban ez a jelenség sajnos nem ritka. Sok remek alkotást ért váratlan és elégtelen befejezés, ami csalódottá teheti a nézőket. Az elkapkodott zárás, az elvarratlan szálak és a nyitott kérdések mind olyan dolgok, amik a nézőkben súlyos hiányérzetet hagyhatnak, és néha még évek múltán is bennük maradnak a kérdések.
Az ilyen befejezések mögött sokféle ok húzódhat. Lehet pénzügyi döntés, a főszereplők távozása vagy egyszerűen a készítők kifogytak az ötletekből. Bármi is vezessen idáig, az eredmény ugyanaz: a rajongók csalódottsága. Azok a karakterek, akiket megkedveltünk, és azok a történetszálak, amiket követtünk reggeltől estig, hirtelen eltűnnek, és nekünk marad a kérdés, mi lett volna, ha…
A film- és sorozatkritikusok felelőssége az ilyen befejezések közzététele, hogy megfelelően felhívják a figyelmet ezekre a problémákra, és véleményezzék az alkotásokat a teljesség igényével. A jó kritikus nem csak a művészeti értékeket vizsgálja, hanem képes érzelmeket kiváltó témákat is érinteni, mint például a befejezés megszakításának fájdalmas érzését.
Összességében az ilyen befejezések emlékeztetnek minket arra, hogy a sorozatok nem csak szórakoztató tartalmak, hanem olyan világok, melyekbe beleéled magad, és olyan karakterek, akiket a szívedbe zártál. Az érzések, amiket ezek az alkotások kiváltanak, nem mindig könnyűek, de ezek az emlékek és érzések teszik gazdaggá és változatossá az élményeket, amiket a filmek és sorozatok nyújtanak.